Amira a 2023-as nyarat Amerikában töltötte a Camp Leaders program keretében, amiről három részes élménybeszámolót írt számotokra. Az első részben a programra való jelentkezés folyamatát mutatja be számotokra.
A jelentkezés:
Már korábban is hallottam a camp leaders programról, sokszor láttam a hirdetésüket az interneten, de sosem gondoltam bele, hogy egyszer tényleg jelentkezzek rá. Végül 2022 október környékén úgy döntöttem mégis belevágok, hiszen kitudja mi lesz később, illetve a programnak az a feltétele, hogy egyetemistának kell lenni. Elküldtem a jelentkezésemet, ezután egy viszonylag hosszabb, de egyáltalán nem bonyolult jelentkezési procedúra vette kezdetét. Először a camp leaders-esekkel beszéltem telefonon és velük volt egy interjúm is, melyben az angoltudásom is felmérték, hiszen én counselor-nek jelentkeztem, ami azt jelenti, hogy aktívan kell gyerekekkel foglalkoznom, tehát nem árt egy magabiztos angoltudással rendelkezni. Nyelvvizsga egyébként nem követelmény, a kommunikációs készség sokkal fontosabb, én is például az angolul nézett filmekből,sorozatokból vagy akár TikTokon megszerzett angoltudásommal sokszor többre mentem, hiszen ezekből gyakran a mindennapi szleng sokkal jobban elsajátítható, mint angolórákon (persze az is fontos).
A létrehozott profilomat ezután ki kellett töltögetnem a felületen, kellett bemutatkozóvideót csinálnom, illetve csomó mindent feltöltenem arról, miben vagyok jó, ezzel kapcsolatban mit taníthatnék esetleg a gyerekeknek foglalkozásokon.
A „papírmunkán” kívül még a repülőjegyhozzájárulást kellett befizetnem, ami nem a teljes ára volt a repülőjegynek, mert elsőalkalmas kiutazóknak még a camp leaders segít megvenni a repjegyet és foglalni a járatokat, illetve ezen kívül még a vízumért fizettem.
Mivel én jó előre nekiálltam kitölteni mindent, bőven volt időm minden dokumentációra egyetem mellett, megkaptam az útlevelem is időben és márciusban mentem fel vízumidőpontra Budapestre a camp leaders magyar központi irodájába, ahol előtte kaptunk egy tájékoztatást, hogy mi hogy fog zajlani a nagykövetségen és minden szükséges nyomtatványt is ott kaptunk meg. A vízuminterjú egyáltalán nem egy durva dolog, a várakozás hogy bejuthassunk, az sokkal inkább az. Kb két és fél óra várakozás után (telefon nélkül, mert azt nem szabad bevinni) lezajlott a maximum öt perces beszélgetés, ahol igazából csak meggyőződtek róla, hogy semmi illegálisat nem tervezünk a tartózkodásunk alatt tenni beleértve hogy az országban sem akarunk maradni, meg is kaptuk a vízumot, ezzel zöld utat kapva a táborkereséséhez.
Ezután szinte mint egy álláshirdetés, hozzáférhető lett a profilunk a táborok számára és pár nap után meg is kerestek. Emailben lefixáltunk egy időpontot interjúra. Ez előtt eléggé izgultam, pedig nem kellett volna, mert inkább arról meséltek, milyen a tábor, mire számíthatok és mik az elvárások, de gondolom minden interjú más, de ezek általában nem túl hivatalos hangvételűek. Ha jól emlékszem, ez már valamikor áprilisban volt, tehát lett volna még időm hogy más táborok is megkeressenek, de őket nagyon szimpatikusnak találtam és alá is írtam a szerződést. Táboronként eltérő lehet ez a szerződés, de a minimum 1200 dollár zsebpénz counseloröknek garantált, ha valaki pedig support staffnak jelentkezik 1350 dollár zsebpénzt kap. Ezen kívül szállást és ellátást a tábor biztosít, tehát a megkeresett pénzt tényleg bármire lehet költeni, többek között a nyárvégi utazásra.
Kiutazás előtt még kaptunk a camp leaderstől egy részletes tájékoztatót, hogy repülésnél minden rendben menjen, minden dokumentumunk meglegyen és gond nélkül az USA területére léphessünk.
Ottlakán Amira
