Nagyon sok olyan mentális zavar veszélye leselkedik ránk, amelynek a felismerése nem mindig olyan egyszerű, mint ahogyan azt hinnénk. Összeszedtem azokat a gyakran előforduló, és sokszor alattomosan „támadó” betegségeket, amelyen sokak életét, mindennapjait nehezíti meg.
depresszió
A depresszió jelensége feltehetően az emberi civilizáció megjelenésével egyidős. A Hippokratész által melankóliának elnevezett lelki állapotot az orvostudomány 19. századi fellendülése óta kezelik betegségként. A depresszió definíciója szerint rosszkedvű, szomorú állapotot jelöl, melyben a világ kietlennek, a nehézségek pedig leküzdhetetlennek tűnnek.
Gyakran gondoljuk azt, ha szomorúak vagyunk, hogy ez már a depresszió jele, azonban a szomorúság nem depresszió. A depresszió betegség, hangulatzavar, míg a szomorúság egy múló állapot, egy érzelem.
Pár tünete: alvászavar, alacsony önértékelés, fogyás/hízás, fáradtság, halállal kapcsolatos gondolatok…
stressz
A stressz különböző ingerek hatására az emberi szervezetben bekövetkező válaszreakció.
Megkülönböztethetünk pozitív és negatív stressz hatásokat. A ”pozitív stressz” segít a vészhelyzet elhárításában és ezt követően rövid időn belül a szervezet visszatér normális kerékvágásába. A ”negatív stressz” inkább lelki folyamatokon nyugszik, általában egy élethelyzet idézi elő. Ezek a hatások különböző testi és érzelmi tünetek kialakulásához vezetnek, mint például kézremegés vagy verejtékezés.
A stressz hatása a szervezetre: fáradtság, ingerlékenység, fejfájás, alvászavar.
szorongás
A szorongás egy ösztönös énvédő stratégia, amely a veszélyt jelentő helyzetekben riasztja a szervezetet, hogy képesek legyünk megbírkózni veszélyekkel, kihívásokkal. A szorongásos zavarok világszerte a leggyakoribb pszichiátriai betegségek közé tartoznak. Szorongásos zavarról akkor beszélünk, ha a szorongás tünetei hosszabb ideig fennállnak és megzavarják a hétköznapi életünket.
A szorongás jelei megnyilvánulhatnak érzelmekben, viselkedésben vagy akár testi tüneteket is okozhat. A szorongás, mint önálló tünet is megjelenhet, de számos testi, illetve mentális betegség kísérője is lehet, mint például a fóbia, a pánik és a kényszeres zavarok.
Serdülőkorban szinte minden gyermek szorong, ki jobban, ki kevésbé. A miért az az lehet, hogy az agy és a szervezet hatalmas változásokon megy keresztül. A tinik hajlamosabbak minden érzelmet sokkal erőteljesebben megélni.
pánikroham
Ha hirtelen a semmiből erős félelemérzet alakul ki benned, ami testi tünetekkel párosul, akkor nem kizárt, hogy pánikrohamod volt. A stresszes életmód könnyen kiválthatja ezt a pánik szerű állapotot. Ha életedben átéltél már pánikrohamot az nem feltétlen jelenti azt, hogy pánikbeteg vagy. A pánikbetegség egy olyan állapot, amikor valaki ismétlődően él át pánikrohamot, vagy folyamatosan szorong.
A pánikroham bármikor, bárkinél előfordulhat. Nem lehet egy bizonyos helyzethez kötni, mert szinte a semmiből tör ránk. A pánikroham elérheti tetőfokát 10 perc alatt, de akár fél órán át is tarthat, vagy akár tovább. Kezdetben erős félelemérzet kapcsolódik hozzá, ami átfordulhat halálfélelembe is. Ez az érzés testi tünetekkel is párosul, például izzadás, szapora szívverés, remegés, légszomj is jelentkezhet.
testképzavar
A testképzavar egy mentális betegség, amely során a beteg alaptalanul, minden valós ok nélkül úgy gondolja, hogy a teste vagy valamelyik testrésze torz, visszataszító. A betegség pontos kiváltó oka nem ismert, ám a kutatók a szerotonin rendszer (a szerotonin egy kémiai hírvivő molekula a testünkben, ami fontos szerepet játszik például a hangulat, az alvás, étvágy szabályozásában) és bizonyos agyi struktúrák működési zavarát feltételezik a betegség hátterében. A testképzavar kialakulása általában tinédzser korban kezdődik. A tartós negatív testkép gyakran társul a testet és a pszichét egyaránt érintő betegségekkel, például depresszióval, szorongásos zavarokkal, anorexiával vagy falászavarral.
